INFLUENZA –oltással megelőzhető!

Az influenza az influenza vírusok által okozott légúti betegség.

A legjellemzőbb tünetek: láz, fejfájás, köhögés, torokgyulladás, ízületi illetve izomfájdalom, és általános levertség, fáradékonyság.

Az influenza egy egyszerű megfázásnál általában súlyosabb betegség.

A betegséget okozó vírusok fontos jellemzője, hogy örökítő-állományuk nem stabil és folyamatosan változik.

Az így megváltozott influenza vírus-törzsek azokat az embereket is megfertőzhetik, akik az előző években már találkoztak a vírussal, vagy oltották őket ellene.

A vírusok terjedése kétféle módon történik.

Elsősorban a levegőben lévő nagyobb cseppek belégzése útján, amelyek fertőzött vagy beteg ember köhögése és tüsszentése során kerülnek a külvilágba.

Másik lehetőségként az influenzafertőzés úgy is bekövetkezhet, hogy a vírus például a fertőzött ember orrának megtörlését követően a keze révén, közvetlen érintkezés útján rákerül a fogékony személy orr-, száj- vagy a torok-nyálkahártyájára. Ezért fontos a kézmosás és a megfelelő zsebkendőhasználat (légúti higiéne).

A lappangási idő – a fertőződés megtörténte és az első tünetek jelentkezése közötti időszak – általában 2-3 nap.

A fertőzőképesség időszaka egyénenként változhat, de általában egy influenzavírussal fertőzött felnőtt a betegség tüneteinek jelentkezése előtti naptól a tünetek kezdetét követő 3-5 napig fertőzőképes. A kezdet gyermekeknél is hasonló, de a fertőzőképesség időszaka náluk akár 7 nap is lehet.

A tünetek kialakulásával és erősödésével arányosan nő a fertőzés lehetősége, és amikor a tünetek a legintenzívebbek, a megbetegedett személy akkor a legveszélyesebb másokra nézve.

A kisgyermekek nagyobb veszélynek vannak kitéve, mert bennük még nem alakulhatott ki immunitás a betegséggel szemben.

Ha idősebb személy fertőződik az influenzavírussal, általában jóval nagyobb az esély, hogy a betegség során valamilyen szövődmény lépjen fel, például tüdőgyulladás. Ők azok, akik gyakrabban szenvednek valamilyen krónikus betegségben, mint a fiatalabbak, ezért a fertőzésekkel szembeni ellenálló-képességük is gyengébb lehet.

A másik nagy kockázati csoportba azok tartoznak, akik valamilyen szív-érrendszeri, vagy a légzés hatékonyságát csökkentő légzőszervi betegségben szenvednek, vagy egyéb krónikus betegségük van.

A rizikócsoportokba tartozók számára a szezonális influenza elleni védőoltás térítésmentes.

A 60 év felettiek egészségi állapotuktól függetlenül, a krónikus betegségben szenvedők, gyermekvállalást tervezők, várandósok, egészségügyi, rehabilitációs, szociális intézményekben, otthonokban dolgozók, ill. ott ápoltak, lakók, valamint sertés- és baromfitartással foglalkoztatott személyek, és foglalkozásuknál fogva a bevándorló külföldiekkel kapcsolatba kerülő egyének kaphatják meg az ingyenes vakcinát.

Akik nem tartoznak ebbe a csoportba, de szeretnék beoltatni magukat, azoknak a háziorvos által felírt receptre az oltóanyag megvásárolható a gyógyszertárakban.

Az influenza vírus rendkívül változékony, szezonról szezonra változhat. Ez az oka, hogy az influenza elleni oltóanyagban található vírustörzsek is változnak. Így a védettség azokra a vírustörzsekre is kiterjed, amelyek az előző évben alkalmazott vakcinában nem voltak benne.

Akik minden évben megkapják az influenza elleni védőoltást, magasabb szintű védelmet élveznek bármely életkorban, mint azok, akik csak egy adott szezonban oltatják be magukat. Ennek legfőbb oka, hogy az évenkénti oltás felfrissíti az immunrendszer védekező képességét.

A védettség kialakulásához 10-14 nap szükséges.

Az influenza oltás mindenki számára önkéntes.

Az oltóanyag elölt vírust tartalmaz, ezért az oltás következményeként a vakcinától nem alakulhat ki sem influenza fertőzés, sem megbetegedés.. A védőoltások biztonságosak.

Az oltással kapcsolatos kockázatok összehasonlíthatatlanul, nagyságrendekkel kisebbek annál, mint amit a vele megelőzhető fertőző betegség, a súlyos szövődmények jelenthetnek. A klinikai vizsgálatok és az eddigi tapasztalatok alapján a vakcina beadását követően ugyan előfordulhat láz, bőrpír, enyhe végtagfájdalom vagy enyhe fejfájás, ezek a tünetek azonban átmenetiek, és sokkal enyhébbek, mint egy influenza megbetegedés során kialakuló súlyos szövődmény (pl. tüdőgyulladás).

A szezon elején, október-november hónapban érdemes beadatni az influenza elleni védőoltást, de a szezon végéig bármikor kérhető.

A kockázati csoportokon kívül javasolt a védőoltás:

a közlekedési, rendészeti, oktatási, közellátási feladatot teljesítő foglalkozási ágazatokban dolgozóknak, valamint a zárt közösségben (diákotthonok, kollégiumok) élő személyeknek.

Az influenza megelőzésének leghatékonyabb eszköze a védőoltás, melynek beadatásával nem csak magunkat, de a környezetünkben élőket is megvédhetjük.

A fertőzés esélye tovább csökkenthető, ha elkerüljük a zsúfolt helyeket és betartjuk az általános személyi higiénés szabályokat, különös tekintettel a kézhigiénére, a köhögéssel-tüsszentéssel kapcsolatos etikettre.