rezi.hu

Rizlingország várja Önt!

A rezi vár legendája

A megírt történet a legenda alapján

Szántó Manci és Rezi Sándor története a honfoglalás idejében kezdődik, visszanyúlik az ősökig, amikor az első magyar emberek települnek meg Rezi környékén. Csák és Tomaj törzsei megfelelőnek találják a vidéket a megélhetésre. Örömüket közös táncban fejezik ki, amely szinte eggyé kovácsolja az ide települő magyarokat. A táncnak, az örömünnepnek egy boszorkány vet véget, aki megjósolja a történelem viharait és mintegy négyszáz évet ugorva máris a középkori várak világában leljük magunkat, amikor éppen új szomszédja érkezik Rezi Sándornak, Tátika várába.

A bemutatkozó lakoma férfi tánca kovácsolja össze Rezi Sándort és Szántó Estvánt. Ekkor még Rezi Sándor nem sejti, hogy az új szomszédnak gyönyörűségesen szép lány van, Szántó Manci. Éppen ezért első látogatása Tátika várába, nagy megdöbbenést kelt Rezi Sándorban és mivel a szerelem hirtelen jön, és szíven üt, mint a villám megindítja a fiatalok szívét. Az első szerelmes órákat Szántó Manci anyjának halála árnyékolja be, aki lányának gyámságát, a vár papjára, Pongrác papra hagyja.

A történte halotti torból lakodalommá alakul át, hisz Szántó Estván gyorsan új asszonyt hoz a házhoz, német nemzetségből. Az új asszony, a férje mellett szemet vet a szomszédos várúrra, Rezi Sándorra. Rezi Sándor tudtára adja, hogy a szíve Szántó Mancié, az új asszony pedig elárulja Rezi Sándornak, hogy Szántó Mancival azért találkozik mindig ülőhelyzetben, mert a lány béna. Rezi Sándorban, még erősebben lobognak a szerelem lángjai, a hír hallatára.

A lakodalom második napján lovagi tornára gyűlnek össze a környék lovagja, amellyel a török elleni küzdelemre készülnek. A lovagi tornán részt vesz a Királynő is, aki Rezi Sándort, a lovagi torna győztesét saját várába rendeli szolgálatra.A gonosz mostoha, Rezi Sándor távollétében, próbálja megingatni Manci érzéseit, de ő hűségesen vár kedvesére. Fájdalmát nem tudja elrejteni, ezért sírásra fakad. Könnyei lefolynak a várfalon, le a völgybe, a zsid patakába, onnan a Dunába, a Dunából pedig felkiáltanak Rezi Sándornak, aki nyomban lóra pattan és vágtat haza. Útját a boszorkány állja, aki elárulja, hogy az erdő közepén lévő”kénköves” meleg vizes tóban Manci meg fog gyógyulni. Rezi Sándor felvágtat Tátika várába, ölébe kapja Mancit és viszi a tóba. A tóból, együtt kézen fogva jönnek ki, majd közös táncuk, házasságukat jelképezi. Táncukat gyermekek, fiatal felnőttek, majd idősebbek egészítik ki, mintegy jelképeként annak, hogyan telepedett meg ezen a földön a magyar ember és hogyan származott le nemzedékről, nemzedékre egészen a mai napig.

Szántó Manci és Rezi Sándor történetének zenéje, a Magyar népzene és a klasszikus zene ötvözéséből készült. Célja, megismertetni a hallgatósággal a Dunántúli népzenét, és a vidék táncait. Az ismert népdalok úgy vannak beleépítve a zenei közegbe, hogy a közönség is bele tudjon kapcsolódni az éneklésbe. A kevésbé ismert dallamokat a zenekar és a szereplők mutatják be a dráma részeként.