2020-10-25

rezi.hu

Rizlingország várja Önt!

Rezi vár

Rezi kiemelkedő turisztikai látványossága az 1300-as években épült vár, mely a Meleg-hegy dolomitgerincén áll. A falutól néhány km-re északkeletre a Szántói-medence fölé emelkedő Meleghegy 418 m magas előre ugró dolomit szirtfokán találhatók a vár rommaradványai.
A hegyről látni lehet Tátika és Sümeg várát, Szent György-hegyet, Gulácsot és Badacsonyt.

E turisztikai látványosságra nemcsak a gyönyörű kilátás csalogatja az idelátogatókat, hanem a túrákra kiválóan alkalmas hegyi ösvények is.

A Rezi vár romjai sok embert vonzanak, sőt még költőinket is megihlették. Simon István, aki a vár közelében egy kis faluban, Bazsiban született, 1953-ban meghívta ide fiata

l költő barátját, Juhász Ferencet. E látogatás emlékét a Rezi bordal című vers őrzi, melyben Juhász Ferenc így idézi fel a vár múltját.

Juhász Ferenc: Rezi bordal

„Nézd a rezi hegy üstökét,
zöld bozontját nyomja az ég,
zengő erdeit.
Ott ül eső boronálta
fején sziklakoronája.
Gőzoszlopok tömődnek a dús fellegekig” .

A Rezi vár története a leghitelesebb forrás szerint.

Távol a névadó községtől, erdőkkel övezve, a Szántói-medence déli peremén a 418 méter magas Meleghegy előreugró, meredek lejtőkkel körülvett dolomit szirtfokán terül el a Rezi vár.

A történeti adatok alapján a vár építésének időpontját meglehetősen tág időhatárok között lehet keresni. Valószínűsíthető, hogy 1292-1307 között a falut birtokló Pécz nembeli Apor és Lukács lehettek a vár építtetői. Mivel Apor utódok nélkül halt meg, a birtok visszaszállt a királyra. A falu királyi birtoklásáról 1333-ból van adat. Ugyanezen évben említik először a várat Uzsa falu határjárása kapcsán, ahol szó van a Rezi vár földjéről („…castri Rezi…”)

A 14. század közepe után a vár királyi adományként a Lackfi család kezére került. Nagy Lajos király halálát követően a Délvidéken kitört a Horváti-Paliszlani–féle lázadás, amelyben tevékeny része volt a Lackfiaknak is. 1397. február 27-én Zsigmond király Lackfi Istvánt  kivégeztette, birtokait elkobozta, így Rezi visszakerült királyi tulajdonba. Pár évig királyi kézen volt, majd 1401-ben Eberhard zágrábi püspök és testvére Albeni Rudolf kapta összes tartozékaival együtt. Még 1415-ben is az ő birtokában találjuk a szomszédos Tátikával együtt, de hamarosan a püspök halála után ismét visszaszállt a királyra. Az örökös pénzzavarral küzdő Zsigmond 1421-ben 10.000 arany forintért elzálogosítja Rezi királyi várat és tartozékait Medvei János zágrábi püspöknek és királynői kancellárnak, valamint Medvei Rudolfnak.

1427 júniusában a király – a környéken elkövetett hatalmaskodások miatt – elvette a várat a Medvei családtól és Gersei Pethő Péternek és Lászlónak adományozta. A Medveiek hosszabb vonakodás után 1433-ban mondtak csak le Rezivel kapcsolatos minden jogukról, s ettől kezdve évszázadokig vitathatatlanul Pethő birtok lett. A Pethő család uralmát a 15. században egyetlen egy esemény zavarta meg: 1440-ben Ulászló király és Albert király özvegyének, Erzsébetnek a belháborúja során az Ulászló pártjára állt Pethők várát Erzsébet királyné elvette, és Zágorhidai Györgynek adományozta, de az ténylegesen a Pethők használatában maradt.

A későbbiek folyamán Mátyás uralkodásának végéig a Rezi várról csak hatalmaskodások és más erőszakos cselekmények ügyén hallunk. A 15. század végén Mátyás király halála után a Dunántúlt Habsburg Miksa serege szállta meg. A németek elfoglalták Rezi várát is, amelyet annak visszafoglalása után a Gersei Pethők helyreállítottak.

Rezi várának utolsó korszaka a 16. század. A Dunántúlon megjelenő török veszély először 1554-ben érintette komolyabban a térséget, amikor a törökök az egész Balaton-felvidéket végigrabolták, és az összes ottani vár ostromával megpróbálkoztak. Közöttük lehetett Rezi is hiszen ezután hallunk itt építkezésről. 1561-ben, amikor a török elfoglalta a közeli hegyesdi várat, ezért a Pethő család saját költségén 12 darabontból álló őrséget toborzott. Február 10-én a várban tartottak tanácsot a család tagjai, az erről készült megállapodás ránk maradt. Ebben két, a vár építészettörténetével kapcsolatos fontosabb kitétel van, melyeket idézünk: „Ismégh végeztünk ily módon az Rezy Vár tartásáról, hogy Rezy Várban hat kapu alatt két virrasztót és egy jámbor Porkolábot tartjuk…” A másik részlet szerint: „…Ennek gondját hadtuk Pethő János Eötsénkre király Pohárnokjára, miérthogy ő csináltatta azt meg…”

1571-re a Pethő család anyagi helyzete már jelentősebben megrendült, s a közben várrá alakított keszthelyi kolostor, valamint Rezi és Tátika várának fenntartása számukra igen nagy gondot okozott. 1586-ban a szentgróti gyűlésen a megye arról határozott, hogy követeket küldenek Zrínyi grófhoz, hogy Tátikát vagy Rezit rombolják le. 1588-ban még biztosan állt a vár. 1589-ben török támadás érte Tátikát, amely bebizonyította, hogy a rossz állapotban lévő, rosszul őrzött hegyi várak nem tarthatók fönn. 1592-ben kelt oklevél szerint már a romba dőlt Rezi várról olvashatunk. A vár romjai egyértelműen jelezték, hogy a használhatatlanná tétele a kaputornyok felrobbantásával történt. Ettől kezdve a romok egyre pusztultak, de még századunk első felében is igen jelentős maradványai álltak fenn.

A vár műemlékvédelmi helyreállítása a Magyar Államkincstár finanszírozásával az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatóság és az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ közreműködésével 1998-ban, régészeti feltárása a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetésével 2000-ben indult el.

(Havasi Bálint régész – múzeumigazgató)